Új jelszó kérése

AKCIÓ

Vásároljon legalább 9 000 Ft összértékben és megajándékozzuk egy digitális lázmérővel.

Ajándék digitális lázmérő

Ajándék

Ovulciós és terhességi teszt neszesszerAz ovulációs és terhességi tesztcsíkokhoz diszkrét, esztétikus textil tartót adunk ajándékba minden 4000 Ft végösszeg feletti vásárlásnál.

Termékajánló

Női termékenység
2013.09.25 16:46

Termékenység és kor

Napjainkban egyre gyakoribb jelenség, hogy a párok későbbi életkorban vállalnak gyermeket, emiatt azonban sok, a korukból fakadó problémával szembesülhetnek.

A kor és a meddőség kapcsolata

Napjainkban egyre gyakoribb jelenség, hogy a párok későbbi életkorban vállalnak gyermeket, emiatt azonban sok, a korukból fakadó problémával szembesülhetnek. A kor és a meddőség kapcsolatáról Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endokszkópos specialistát kérdeztük.

„Mindannyian ismerjük azt a tényt, hogy a nők reprodukciós képessége az idő előrehaladtával csökken. Azzal viszont sajnálatos módon sokan nincsenek tisztában, hogy pontosan mikortól is: tévesen azt hiszik, sőt állítják, hogy ennek ideje olyan 35- 38 éves korra tehető, viszont ma már egyértelműen bizonyított, hogy a nők termékenységi esélyei 30 év után folyamatosan – lassan, de stabilan – elkezdenek csökkenni. A 40-es évek után ez a folyamat pedig még nagyobb mértéket ölt. Mindemellett, ha bekövetkezik a fogantatás, 30 éves kor felett egyre nagyobb az esélye a spontán vetélésnek és magzati kromoszóma- rendellenességek kialakulásának is. Idősebb életkorban az asszisztált reprodukciós kezelési technikák, mint pl. az in vitro fertilizáció (IVF) és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) sikeressége is csökken” – állítja Dr. Vereczkey Attila.

A női meddőség biológiai okai

A női meddőség okait boncolgatva elsőként azon biológiai okokat kell szemügyre vennünk, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy 30 éves kor után elkezd csökkenni a termékenységi képesség.

Tegyünk azonban egy kis kitérőt, mi is a helyzet a férfiakkal. Ők ilyen szempontból mondhatni „mázlisták”, de mindenképp irigylésre méltó helyzetben vannak, hiszen spermaképzésük folyamatos, igaz, az öregedéssel együtt romolhat az is. A herék vérellátása is változik – hereviszeresség, hereszűkület alakulhat ki –, melynek következtében az oxigenizált vér átáramlása csökken, ezáltal a spermaképzés közel sem tökéletes, mégis folyamatos.

„Ennek tudatában a férfiak bizony ellustultak, mert joggal gondolják úgy, hogy ráérnek várni a családalapítással és vele együtt a gyermeknemzéssel, hisz ők – jó esetben többnyire – 50- 60 évesen még termelnek spermát, ha nem is olyan jó minőségűt, mint ifjú korukban” – mondja Dr. Vereczkey Attila.

A nőket sajnos az idő nem kíméli – ők nem várhatnak, a biológiai órájuk ketyeg, a túlsúly, a dohányzás, a stressz mellett legnagyobb ellenségük, az öregedés csökkenti legnagyobb mértékben a teherbeesés valószínűségét. Vajon miért is?

A nők születéskor több ezer petesejttel rendelkeznek, embrió korukban már megvan az összes petesejtjük, bár az embrionális kortól a világrajövetelig elvesztik ennek 10%- át. Ugyanennyit vesztenek, amikor elkezdenek menstruálni és pubertásba kerülnek. A serdülőkor után néhány ezer petesejt kezd el érni, majd életük során néhány száz lesz, amely meg is érik. Könnyen ki lehet számolni, hogy a nők kb. 160 petesejtet ovulálnak egy életen át.

Harmincadik évüket átlépve a nők petesejtjeinek nagy része, akár 50 százaléka is végleg eltűnhet. A női termékenységről szóló kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy a nők petesejtjeinek mindössze csupán 3 százaléka marad meg, mire betöltik negyvenedik életévüket.

Bár e folyamatok minden nő szervezetében eltérő időben jelentkeznek, azt mondhatjuk, hogy átlagosan a 30-as évek közepén csökken a termékenység jelentős mértékben. A petesejtek száma az évek múlásával szépen fogyatkozik, gyakoribbá válnak a reproduktív rendszer betegségei, az ovuláció rendszertelenné válik, a petefészek kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, a petesejtek megtermékenyítése – mind a természetes, mind a mesterséges úton való teherbeesés esélye – egyre nehezebbé válik, és emelkedik a petesejt kromoszóma-rendellenességeinek gyakorisága is.

Nagyon sok olyan betegség van, melyek mind abból adódnak, hogy elfogynak a petesejtek. Ennél a pontnál fontos kihangsúlyozni a hormonális fogamzásgátlók védő szerepét. Ahogyan a főorvos úrtól megtudhattuk, ezek szedése a nem kívánt terhességek megakadályozása mellett számos egyéb előnnyel jár egy nő esetében: véd az endometriózis, illetve a cisztaképződés ellen, s nem utolsósorban védi a petesejteket. Mivel a tabletta szedése alatt az illető nem ovulál, petesejt- kapacitása nem csökken.

Éjszakai baglyok, figyelem!

Az életmód szerepe sem elhanyagolható a termékenység csökkenésében, hiszen a petesejtek is a szervezettel együtt öregszenek, csakúgy, mint az agy, a szem, a bőr. Az olyan negatív hatások, mint az alkohol, a drogok, az egészségtelen táplálkozás, a rendszeres mozgás hiánya, a túlsúly, ugyanúgy érintik a petesejteket is. Meg kell említeni még az alvás jelentőségét is: azok a nők is hamarabb öregszenek, akik például éjszakai műszakos munkájuk miatt nappal alszanak, mivel a felborul szervezetük melatonin-ciklusa (a melatonin az ébrenlét-álmosság-alvás ritmusát szabályozó hormon).

A felsoroltak mind kihatnak a petesejted állapotára is: a rossz életmód mellett hamarabb öregszik, romlik a petesejt egészsége. Abszolút igaz, hogy egy férfi reprodukciós egészsége, fertilizációs, azaz termékenyít képessége is nagyon fontos, mégis a nő, valamint a női petesejt egészségi állapota a meghatározó.

Test és lélek egyaránt fontos

Az, hogy egy párnak kisbabája fogan, az élet elképesztő csodája, ami számtalan faktortól függ, s igen sérülékeny folyamat is egyben. A termékenységet mindkét nem esetében lehetővé tevő összetett folyamatokat az endokrin, azaz hormonális rendszer irányítja. A kismedencében lévő szervek (hüvely, méhnyak, méh, petevezetők, petefészek, belek és hasüreg) alkotják az igen érzékeny és összetett anatómiai rendszert, amit a leendő szülők genetikája is meghatároz: fontos tényező, hogy a pár két tagjának milyen génjei vannak, mit visznek tovább, és az ivarsejtek találkozása során milyen genetikai egyed jön létre. Mindehhez hozzájárul még sok más belgyógyászati faktor, számít például a vércsoport, a vérkép, szervezetünk neurológiai szabályozása, és nem utolsósorban a lélek.

A lelki faktor vitathatatlanul lényeges tényező a termékenység folyamatában. Ha valamilyen rendkívüli esemény, vagy veszélyhelyzet, például háború áll elő, az ember a stressztől, a lelki nyomástól és félelemtől lefogy, szervezete pedig azonnal észleli, hogy az illető nincs jó állapotban, ezért automatikusan leblokkolhatja a reprodukció folyamatát is. A tartós éhezés, például táplálkozási zavarok esetén, vagy a drasztikus fogyókúra szintén a szervezet kárára válik, az ugyanis krízishelyzetként értékeli a táplálék hiányát, és „védi magát” a terhességtől. „Ha az illető ekkor még terhes is lenne, ami elszívja szervezetének energiáit, akkor egész egyszerűen összeroppanna, a teste felmondaná a szolgálatot” – magyarázza Dr. Vereczkey Attila. (vital.hu)